2018. jan. 20.

Szent Ambrus

Nincsenek megjegyzések:
„Tartsd meg, Uram, ajándékodat, őrizd meg a kegyelmet, melyet nekem adtál, bár futottam előle... A legkisebb és legutolsó vagyok ugyan a püspökök között, mégis, mivel én is tettem valamicskét Egyházadért, kérlek: védelmezd e munka gyümölcseit, hogy akit érdemtelenül a papságra meghívtál, azt ne engedd mint papot elveszni. Főkép add, hogy őszinte részvéttel tudjak lenni a bűnösök iránt, hogy amikor valamely bűnös bűnét bevallja, részvéttel legyek iránta, ne korholjam büszkén, hanem szomorkodjam és sírjak vele, hogy míg fölötte sírok, magamat is sirassam."

2018. jan. 10.

Nem lehet Krisztus nélkül élni, az a teljes pusztulás lenne

Nincsenek megjegyzések:
Pável Márta
2018.01.10.


Dr. Márfi Gyula érsek körlevele [link], amiben a pápával való találkozás nyomán lefestette az európai keresztény világ szörnyű helyzetét, amely megrázó volt számomra és gondolatébresztő is.

Leírta az Európai Unió kereszténység elleni tetteit. S ezen az ember mélyen elgondolkodik, hogy mi lesz a jövőnk? Kiderül, hogy az EU-s vezetők között alig van, vagy nagyon kevés, aki igaz keresztény és normál családban él. Nagyon elszomorító, amiket írt, és sajnos ezt mind tudtuk eddig is, de egy érsek tollából még rettenetesebb, mert már senki sem tagadhatja, hogy baj van, mindenkinek ki kell húzni a fejét a homokból...

Szerintünk semmiféle más (kormány)váltásba nem lehet belemenni, csak abba, amelyik biztosítja a keresztény életünk megmaradását. Ugyanis ez a mi alapkultúránk, és nem a Római Birodalom, ez is már mekkora hülyeség.

Igaza van az Érsek Úrnak abban is, hogy mindehhez hozzásegített a lanyha hit megélése. Viszont ‒ igaz, Ő nem tehet róla ‒, ha valaki sokkal keményebben éli meg a Krisztus követését, akkor az már nem „liliomos” és ebben a bajban is üldözendő ellenség, akivel nem összefognak, hanem tovább gyűlölködnek. Sajnos ez így van, saját sasi életünk 30 éve alatt megtapasztalhattuk. Valóban baj van, de nem annyira jöttek még rá, hogy elfogadják a sokkal mélyebben hívőket.

Gondolkoztam, mi van, ha a hitem miatt az életem kerül veszélybe, ahogyan ez sok más országban már napi gyakorlat, és ha az EU így folytatja ‒ és mi időben nem lépük ki ‒, akkor könnyen a „nyakunkon lehet a kés”.

Akkor nem lehet azt mondani, hogy jó, hát veszélyben érzem magamat, majd szakítok Krisztussal és leveszem a keresztet a nyakamból, hát talán még azt is, hogy másik vallást választok…, vagy belemegyek a „nemtelen” világ paráználkodásaiba. S lassan már ott tartunk, hogy félni kell attól is, hogy nehogy kötelező legyen a „homóság” divatja. Azt látom, hogy sokszor hátrányunk van a keresztényi életünk miatt.

Ha mindezt végiggondolom, határozottan, szívfacsaróan ki kell mondani: EGYSZERŰEN NEM LEHET ÉLNI ISTEN NÉLKÜL! Főleg akkor nem lehet élni, amikor meg megtapasztaltam a végtelen jóságát, a segítségét, azt a fenséges, emberfeletti életet, amit biztosított nekem! Ezerszer is inkább a halál, mint Őt elveszteni, főleg hogy a testi halál után csakis Ő, az Isten lesz ott, senki más! Az élet valóságos halál lenne Nélküle. (S akik ismernek, akik a tanítványaim, nagyon is tudják, hogy minden szavam úgy van, ahogyan írom.) Nem maradna más, mint meghalni.

De valljuk meg, ki akarna vértanúnak menni. Tudjuk, voltak ilyenek is, de jelenleg nem hinném, hogy magam erre vágynék, mert másként is visszajuthatok Istenhez, ezt már jól tudom. Ki akarna meghalni elmebeteg fanatikusoktól, a zabolázatlan, barbár gyűlölettől? Jézus Krisztust pont ilyen indulatok juttatták a keresztre, de Ő elvégezte helyettünk, nekünk meg „csak Ő” kell. Nem kellene ismételgetni a gyilkolást. Nem hinném, hogy tolonganának a normál emberek, itt vagyunk, barbárok ‒ mert aki embertársait gyilkolja, nem lehet más ‒, gyorsan öljetek meg. Most alattomban szép lassan teszik, ahogy építik le körülöttünk a hitünket.

Azt szeretnénk, hogy BÉKE legyen, olyan világunk legyen, ahol erre nem kerül sor! De ahogy hallottam, Nyugat-Európában a kereszttel a nyakában sok helyre az ember már nem mehetne be. Miért is nem? Megőrültek? Ennyire árulók az európai uniós embertársaink? Tisztázzuk: Most vallásszabadság van, vagy nincs? Ha van, akkor korlátozás nélkül mindenki azt hordhat, amit akar, és maximális tiszteletben kell tartani a másik vallását, és ezt be kell tartatni, de nem korlátozni!! Ez a liberális szemforgató vallásszabadság, neki lehet, nekem nem? Főleg hogy az tilos, ami az eredeti kultúránk része is, és nem a mecsetek.

Azt sajnos Európában vagy Magyarországon sem tudom elképzelni, hogy a mai lagymatag hittel ezt a sötét lelkű nyomulást meg lehessen fékezni. Főleg, hogy fejétől bűzlik a hal, és a fejét már ismerjük, 8 általános, pia, meg egyebek.

Baj van, keresztények! Az utolsó órákban vagyunk, össze kellene fogni, nem rangkórságban szenvedni és struccpolitikát folytatni, hanem újra értékelni, elgondolkozni a hitük mélysége és a tennivalók felett.

Az sok reményre ad okot, hogy a negatív nyomulás miért éppen a kereszténységet akarja elpusztítani. Ezzel jelzi ‒ mert az ördög okos…‒, ez az, ami a legerősebb, a Krisztus vonala. Ha ennyire félnek Istentől, ezzel anonimen elismerik, hogy Isten felé a krisztusi vonal a leghathatósabb, különben a többivel is harcolnának, de nem, csak ezzel teszik. Ha a negatív erő felfedezte/tudja, hogy milyen erő van a keresztény hitben, akkor mi sem élhetjük lanyhán a kereszténységünket! Mondhatnánk: az „erő velünk van”(!) és ez így igaz!

Felhívom mindenki figyelmét, nem játék az, hogy hiszünk vagy nem, hanem véres valóság, eddig is az volt, csak nem látszódott itt az éltünkben, csak a halál után. Ez talán kegyelem, hogy előbb ébredünk fel.

Próbálkozzunk ‒ menni fog… ‒ nagyon erősen, keményen Istennel élni!

PROHÁSZKA OTTOKÁR: MAGASSÁGOK FELÉ, 215. o.
„Telítve vagyunk tehát barbársággal; filozófiánk az «erősebbnek jogával» kacérkodik, s abban valami értéket s elfogadható értelmet keres; nemzetközi viszonyaink száműzik az erkölcsöt, s úgy vannak beállítva, hogy ott az érdek s az erő dönt; jogunk «jogot» ad a foglalásra, s nem emelkedett még annyira, hogy belássa, hogy a nemzeti egyéniség van olyan, mint az egyes ember, s ha az egyes embert szolgámmá s eszközömmé le nem fokozhatom, ha egyéni szabadságától meg nem foszthatom, akkor a nemzetet sincs joga semmiféle hatalomnak a fejlődési s boldogulási szabadságától megfosztani, más szóval nemzeteket legyőzni, leteperni, országokat elfoglalni barbárság és vadság.”

2018. jan. 4.

A csend

Nincsenek megjegyzések:

Amikor a csend mély, csordultig telített teljességgel, amikor megszűnik a hang utáni vágy, amikor tökéletes az Egyre való koncentrálás, akkor a gondolat olyan, mint a nyíl, eléri és szinte beleolvad a célba; ott az emberi lélek nemcsak megpillantja Istent, de teljesen, egészen, abszolút módon beleolvad az Ő Lényének tisztaságába. Feltöltődik a tiszta fénnyel, ami a lényévé válik, és ezt az energiát, békét, szeretetet sugározza mások felé. Ilyenkor olyanok vagyunk, mint egy élő világítótorony.

A szellemi csend a szívet és a tudatot olyan állapotba hozza, hogy kész legyen az Egyetlennel való kommunikációra.

Egy idő múlva az emberi lélek kiemelkedik a csend bábjából és kilépve Isten öléből többé nem is ember, hanem fény, csak fény: a teste világító, szubtilis energia és olyan könnyű, hogy a gondolat ereje által képes repülni. Isten hírnökeként ők bárhová elmehetnek. Ők az angyalok.

Anthony Strano

2017. dec. 29.

A női sokszínűség

Nincsenek megjegyzések:

Brahma először megteremtette a férfit. Amikor az asszonyra került volna sor, már nem volt semmije, tehát összegyűjtötte a méhraj zümmögését, a galamb turbékolását; a napsugár csendjét, a felhők mélabúját, és a szél kiszámíthatatlanságát, a nyúl félénkségét és a páva hiúságát, a virágok törékenységét és a gyémánt keménységét, a méz édességét és a tigris kegyetlenségét; a tűz forróságát és a hó hidegségét, a szarka fecsegését, a daru képmutatását és a gólya hűségét. Mindezekből alkotta Brahma az asszonyt és a férfinak adta.
Fritz Kahn

A kép forrása:
http://www.maadurgawallpaper.com/wp-content/uploads/2015/09/Lord-Brahma-images.jpg

2017. dec. 22.

Karácsonyi gondolatok

Nincsenek megjegyzések:

Jézus Krisztus befogadása



Pável Márta - Katolikus hittanár
2017.12.17.

2017. dec. 17.

Gazdag szedénység - szegény gazdagság

Nincsenek megjegyzések:


Az alapítások könyve, XV. fejezet, 15. bek.:

Azóta növekedett bennem akkorára a vágy az után, hogy nagyon szegény legyek, s bizonyos föltétlen uralmat érzek a földi javak fölött azáltal, hogy semmibe se veszem őket. Mert hiszen éppen az anyagiak hiánya növeli legjobban a szívbeli boldogságot, már pedig az különb elégedettséget és nyugalmat biztosít minden másnál.

2017. nov. 24.

A szentség...

Nincsenek megjegyzések:

A szentség csak a szent ember számára nyilatkozik meg; a laikusnak azt, amíg a tudás titkaiba beavatva nincs, elmondani tilos.
​ ​
Hippokratész

2017. nov. 20.

A szokás hatalma - komfortzóna

Nincsenek megjegyzések:
Az, amit az ember nagyon megszokott, megvéd, még akkor is, ha nem egészen helyes. Az idegenszerű, amit az ember nem szokott meg, fenyegetőnek tűnhet, de emiatt még ne kerüljük.

Hippokratész